SOLA SCRIPTURA

SOLA SCRIPTURA

1. Hogyan emlékszel vissza a FIKÉ - be való érkezésedre?
Nagy titokzatossággal puhatolóztak a fikések utolsó éves koromban, 2 évvel ezelőtt, hogy mik a szándékaim, merre húzna a szívem tejológiai tanulmányaim után. Elárultam, hogy a szívem Marosvásárhelyre húz. Csak később fedték fel a titkot, hogy ők azt szeretnék , ha a FIKÉ-ben maradnék, persze ha a püspök úr is jóváhagyja. Aztán a kampány sikerrel járt, és én úgy könyveltem el, hogy az Úr akarata volt a kinevezés. Kétszeresen is haza érkeztem, nemcsak azért mert az Írás az én hazám, ott a hazám ahova Isten elrendel, hogy hirdessem az Igét; hanem azért is, mert nekem a FIKE már 1995-től otthonom, hazám volt, itt töltekeztem lelkileg heti rendszerességgel, itt találtam igaz barátokra, igaz közösségre. Itt a Cserealján már szólnak rám, mert még mindig így fogalmazok, hogy nálunk a FIKÉ-ben ez így és így volt. Sértődötten javítanak ki, hogy most már itt a Cserealján vagy nálunk. Beteljesedtek az ígéretek az életemben: gyönyörködj az Úrban és megadja szíved kéréseit (Zsolt 37,4), illetve szerelmesének álmában ad eleget (Zsolt 127,2). Beteljesedett az álom. Isteni időzítés, kairosz, pontosan akkor végeztem, amikor üres maradt a FIKE-lelkész hely. Évekkel korábban nem mertem volna erről álmodni, illúziónak, nagyravágyásnak tekintettem volna. Isten nemes feladatra méltatott. Öröm volt a szívemben, de ugyanakkor szent félelem fogott el. Uram, te nem ismersz eléggé, én nem tudok eleget tenni ennek a kihívásnak, túl nagy fába vágom a fejszémet vagy a fejszédet. Már vetettem le a saruimat, mert szent földre értem, én nem vagyok méltó, hogy elődöm, Bartos Károly, Karesz nyomába lépjek, hiszem számomra ő volt az etalon igehirdető, az erdélyi Billy Graham.

2. Mi volt számodra különösen fontos a FIKÉ - ben?
Fejlődtem én is, mint a púpos gyermek. Eleinte korábbi megfigyeléseimre alapozva születtek a fejemben irányvonalak. Eleinte az egyszerűségre törekedtem, az Igét próbáltam aprópénzre váltani, gyakorlativá tenni. Önmagamhoz híven direkt voltam. Nem a létszám érdekelt, hanem az Ige igazságának az eljuttatása a hallgatókhoz. Az ítéletet is ugyanúgy hirdettem, mind az örömhírt, sőt az ítéletet hangsúlyosabban, mivel tudom, hogy az óembert nem lehet simogatni, mert amúgy is hajthatatlan. Később fikések kritikáiból tanultam meg az igehirdetés mikéntjét, a rendszerezett felépítést. Később tanultam meg a gondolatok világos és érdekes kifejtését. Idő kellett míg megtanultam az emberekkel való bánásmódot, az odafigyelést az apró részletekre. Vigyáztam arra, hogy mindenki egyénien, autonóm módon harcolja meg a hit harcát, propagáltam a nyitottságot a másságra, mindenki szabadon, „testhez álló” –an gyakorolja hitét. E miatt eleven a FIKE, e miatt van élet benne, e miatt van élő párbeszéd a bibliaórákon, e miatt van virtuális párbeszéd a prédikációban. Az Isten Szentlelke különös módon munkálkodott, csodálatos közösséget formált. Hangsúlyt helyeztem a közösségépítésre, ne csak formálisan találkozzunk, ne csak a vallásunkat gyakoroljuk, hanem találkozzunk személyesen ne csak Istennel, hanem egymással is. Ennek érdekében sok mindent kitaláltunk. 2 évre visszagondolva nem jut eszembe egy olyan ötletem, amire a fikések ne lettek volna vevők. Őrültségeknek tűnő dolgokat is megvalósítottunk. Eleinte könnyebb eledellel táplálkoztunk, majd fokozatosabban egyre keményebbel. Szerveztünk evangélizációt, cursillot, elkezdtük az imaközösséget, mely kemény bázisa maradt a FIKÉ – nek. A szeretet kreatív, sok mindent kitalál azért, hogy az evangélium eljusson az emberekhez. Amit legfontosabbnak találok az az Ige elegyítetlen, tiszta hirdetése. Ez az alap, a központ, a többi csak következmény.
3. A két év alatt, amíg velünk voltál milyen változásokat láttál?
A két év alatt egy csodálatos romantikus – akció (ha van ilyen) film pergett le előttem. Isten romantikus szeretete áradt s ez csapott át időnként akcióba, mikor ez elkezdett küzdeni a Gonosszal. Emberek jöttek a szeretet, a hangulat miatt, itt ragadtak, s lassan kezdték belátni, hogy tarthatatlan az élethelyzetük, meg kell térniük a bűnből, Jézushoz kell fordulni. Következett az akció, a könnyek, a küzdelmek, a félelmetes éjszakák, megszakadt emberi kapcsolatok, korábbi barátok furcsa viszonyulása, gúnyolódás a kívülállók részéről, meg nem értés a család részéről s a végén a megnyugvás, a béke, melyet csak Ő adhat, a szeretet, mellyel átölelném az egész világot. A jó és a gonosz harca, akárcsak a mesékben. Emberek tértek meg, emberek szentelődtek meg, és azt is el kell mondjam, hogy volt olyan, aki látszólag nem változott meg noha kemény beszédeket hallgatott végig, és volt olyan is aki hátat fordított, mert azt mondta magában, hogy kemény beszéd, kicsoda hallgathatja, kit érdekel, hagyják, hogy éljem nyugodtan az életemet.

4. Mit gondolsz, hogy milyen úton kell továbbhaladnia a FIKÉ- nek a következő
években?

A FIKE a nonkomformizmus közössége volt a két világháború között, a rendszerváltás után „napjainkig”,melyben teret kapott a fiatalok szent és tiszta lázadása nemcsak a társadalom igazságtalansága ellen, hanem a megkövesedett, tartalom nélküli, csupán vallásos hitgyakorlat ellen. Az értelmiségi réteg hitbeli útkeresésének biztosított helyet a FIKE. A FIKE jelszava mindig is a SOLA SCRIPTURA volt. Nincs kompromisszum, az IGAZSÁGOT –ot kereste egyedül a Szentírás mércéje szerint. Ez sok viszályt szült, mert volt , akinek az értelmi képessége nem volt elegendő ahhoz, hogy felfogja az ezen a síkon zajló eszmecseréket. Az illetők vessenek magukra.
Úgy gondolom, hogy a FIKE nem szabad feladja ezt az irányvonalat, az IGAZSÁG keresését SOLA SCRIPTURA, egyedül a Szentírás zsinórmértékével értelmiségi síkon.
FIKE – közösség, testvéreim, barátaim, polgártársaim a Mennyben egyik mai igémmel áldalak meg: „Maga pedig a békességnek Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!” (2Thessz 3,16)
Maradok nonkomformista,
Marosvásárhely, 2009.10.07. Dőle Notrám