Homoszexualitás: divat vagy hajlam?

Interjú a homoszexualitásról a 2013-as Függőlegesen tartott műhely kapcsán: „a homoszexualitás divat vagy hajlam?”

1.      Mi motivált arra, hogy elvállald a homoszexualitásról szóló műhelyt?

A témával már korábban foglalkoztam. Kolozsváron az Apafi bentlakásban voltam kollégiumi lelkész. Egyik félévben sorra vettük a gyakori etikai témákat, köztük a homoszexualitást is. Már volt elképzelésem a témáról s máskülönben sem szeretek tabuizálni, beszéljünk nyíltan a témákról. Jézusnak nem voltak tabu témái, az egyháznak viszont vannak, mondja ki egy tavalyi kutatás eredménye, amelyet Magyarországon a Zsinat Ifjúsági Bizottsága készített.

2.      Mit tapasztalsz, a környezetedben milyen kérdésekkel, nehézségekkel szembesülnek

a.      a homoszexuálisok

b.      a homoszexuálisok ismerősei, családja?

A homoszexuálisok szembe kell nézzenek az intoleranciával, a homoszexuálisok családja szégyent érez, mit mond a társadalom, a mi kultúránkban ez nem igazán elfogadott kapcsolatforma. Az ismerősök úgy látom, eltávolodnak, mert nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, nem tudják beleélni magukat a helyzetükbe, sok az előítélet a fejükben. Általában azok a legádázabb ellenségei a homoszexuálisoknak, akiknek bajuk van a saját nemi identitásukkal, netán leplezik, tagadják homoszexuális hajlamukat.

3.      Érintettétek-e a fenti kérdést a műhelyen, és ha igen, ott mit tapasztaltál?

A műhelyen volt olyan, akinek volt tapasztalata homoszexuálissal, volt olyan, akinek nem. Akinek nem volt tapasztalata, azért jött el, hogy felkészüljön a helyzetre, hogyan viszonyuljon. Akinek volt tapasztalata, az sokkal toleránsabb, megértőbb volt a homoszexuálitással,  mint etikai kérdéssel. A homoszexuális ismerőse mesélt a vívódásairól, így már könnyebb volt számára elfogadni őt.

4.      Sokszor tapasztalom saját magamon, de másokon is, hogy van egy általános igyekezet bennünk arra, hogy helyesen viszonyuljunk a másik emberhez, s ennek érdekében lázasan keressük azt az igazságot vagy azokat az igazságokat, amelyekre támaszkodni tudunk, abban reménykedve, hogy az igazságra alapozott viszonyulásunk valóban helyes lesz. Meg tudnál-e fogalmazni a homoszexualitással kapcsolatosan ilyen igazságot vagy igazságokat?

Az örökletességszámítások 50-50 %-ra teszik a veleszületett hajlam és a provokáló külső hatások részesedését. Úgy gondolom, hogy meg kell értenünk, mint született hajlamú, mint a szerzett hajlamú homoszexuális helyzetét. Ami az igazságot illeti, vallom „Az élet Istené” című bioetikai tanítás erre vonatkozó tanítását, melyet a Romániai Református Egyház Zsinata 2009-ben tett közzé. Így hangzik:

„A Romániai Református Egyház a Szentírás alapján vallja, hogy a teremtett és megváltott élet Istené, az ember neki tartozik azzal, hogy testét, lelkét tisztán őrizze meg. Tanítja, hogy az embernek mind a szent házasságban, mind azon kívül tisztán és fegyelmezetten kell élnie. Állást foglal a szexuális élet minden eltévelyedésével: a szabad nemi élettel, házasságtöréssel, prostitúcióval, pedofíliával, valamint a nemi kizsákmányolással szemben, és azokat bűnnek tekinti. Nem ítélkezik a homoszexualitás, mint hajlam fölött, de az egyneműek aktív nemi életét nem tekinti házastársi kapcsolatnak, együttélésük minden formáját és annak következményét (pl. a gyermekek örökbe fogadását) bűnnek tartja, visszautasítja, és kapcsolatukat egyházi áldásban nem részesíti.”

5.      A műhelycím valójában egy kérdés: homoszexualitás – hajlam vagy divat? Mi erre a válasz?

A homoszexualitás hajlam? Erre keresve a választ segítségül hívtam a biológiát, a genetikát. Birtalan Balázs „Halállal lakoljanak?” című könyvének egy fejezete szól a homoszexualitás biológiai meghatározottságáról. Innen három biológiai meghatározottságot emelek ki.

1.      A homoszexuális agya másképp működik. „A jellegzetes férfi és női agy között van egy harmadik, átmeneti típusú, és ez a homoszexuális férfiak agyának felel meg.” - mondja Czeizel Endre orvos-genetikus. Az agy két féltekéje között a kérges test biztosítja az összeköttetést, elsősorban az idegsejtek rostjait foglalja magában. A két agyfélteke közt az idegrost „huzalok” létesítenek kapcsolatot. Ezek az idegrostok megszámolhatók és a homoszexuálisok agyában jóval több van (34%-al). Ebből következően más a két agyfélteke együttműködése.

2.      1991-es vizsgálatok kimutatták, hogy anatómiai eltérés van a homoszexuális férfiak hipotalamuszában is, ahol négy olyan agymag van, amely szerepet játszik a szexuális magatartás kialakulásában. A megvizsgáltak egy részében hiányzott az INAH-3 mag vagy nagyon kicsi volt. Ezen személyek szexuális orinetációjuk homoszexuális volt. Levonták a következtetést, hogy akinek a szexuális központjában az agymag csökkent értékű az homoszexuális lesz. Joggal vitatkoznak mások ezen elmélettel, szerintük a szexuális magatartás során sorvad el az agymag.

3.      1993-ban tették közzé, hogy megtalálták a férfi homoszexualitás génjét az X kromoszóma hosszú karjában. A homoszexualitás génje a homoszexuális férfiak 80 %-ban igazolható, ez jelenti a hajlamot a szexuális orientációs zavarra. A homoszexualitásért felelős gént a génhordozó, de nem érintett anyák viszik át gyermekeikbe, fiaik 50 %-ban.

Hogy állják-e a helyüket a fenti genetikai tények, nem tudom, mert nem vagyok genetikus, csak logikával követem az eszmefuttatást. A református bioetikai tanítás elismeri, hogy vannak embertársaink, akik öröklött vagy szerzett hajlamként saját nemükhöz vonzódva képtelenek a teremtési rend szerinti házasságra.

A homoszexualitás divat? Ezt személy szerint túlzásnak tartom. Elfogadom, hogy egyes személyeknek öröklött hajlamuk van, másoknak pedig szerzett. Nem hinném, hogy a divat miatt sajátítják el a hajlamot, inkább a sérüléseknek tudom be, szexuális zaklatásnak, agressziónak stb.

6.      Istennek van-e üzenete a homoszexualitással kapcsolatosan és amennyiben van, mi lehet az?

Az Ószövetségben a mózesi törvény alapján a homoszexualitás cselekedetéért halálbüntetés járt (3Móz 20,13). Az Újszövetség a Róma 1,27-ben tévelygésnek nevezi, mely elnyeri méltó jutalmát. Gal 5, 19-ben a test cselekedeteként említi mint bujálkodást, aki ilyent cselekszik nem örökli Isten országát (Gal 5,21).

Isten üzeneteként igéket említek:

„Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az Úr - hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen.”

„Vagy megveted Isten jóságának, elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged az Isten jósága megtérésre ösztönöz?” (Róm 2,4)

A homoszexuális hajlamú kell, hordozza keresztjét, tagadja meg magát, ehhez adja Isten a Szentlélek erejét, az önmegtartóztatást (Gal 5,22).

Jézus feloldozta a parázna asszonyt, akit meg akartak kövezni  és kész feloldozni a homoszexualitásban élőt is: „Én sem ítéllek el téged, és mostantól fogva többé ne vétkezz.” (Jn 8, 11b)

7.      Van-e még valami, amit szívesen megosztanál az olvasókkal?

Igen, sok minden lenne, de itt csak a legfontosabb mondanivalómat osztom meg. A tegnapi Mai Igéből elgondolkodtatott egy mondat. „Hajlamosak vagyunk arra, hogy amit nem ismerünk, azt ahhoz hasonlítjuk, amiről azt hisszük, ismerjük - mint azok, akik azt mondták Kolumbusznak, hogy a föld lapos.” Próbáljuk megérteni a homoszexuálisok helyzetét és viszonyuljunk hozzájuk több szeretettel, segítsünk nekik sajátos sorsukban. Kezdetnek az is jó lépés, ha szóba állunk velük, nem kerülgetjük, nem leprások. Maradjunk nyitottak helyzetük megértésére, ezt találom kulcsfontosságúnak az empatikus (beleélő) szeretethez. Ma olvastam: „Az elménk olyan, mint egy ejtőernyő. Nyitott állapotban működik a legjobban.”

Ha netán valakiben égne a vágy, hogy megtérítsen egy homoszexuálist ajánlom figyelmébe az alábbi igét: „Testvéreim, ha valakit tetten is értek  valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyent szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél.” (Gal 6,1) Csak lassan a hévvel, mert mindnyájan ugyanazon Törvény szerint fogunk megítéltetni.

Kérdezett Kővári Erzsébet, válaszolt Márton Előd.

2013.06.10.